Főoldal » Szakcikkek » Felhasználóbarát honlapkészítés szakcikkek » Két fontos mutató, ami minden design módosítást beigazol

Két fontos mutató, ami minden design módosítást beigazol

Tungler Andrea | 2009-04-28 22:30

A használhatóság tesztelése során két mutatóval lehet igazolni a fejlesztések hasznosságát. A két fontos mérőszám: a sikeres vásárlások aránya és a feladat teljesítésével töltött idő. Ezt a két értéket lehet egyszerűen a vezetők által használt nyelvre, azaz elvárt gazdasági haszonra is lefordítani.

Ismert tény, hogy a weboldal használhatóságának fejlesztése jelentős hatással van a vállalkozás üzleti eredményére. Mégis mi az oka annak, hogy a fejlesztők nem mérik pontos mutatókkal munkájuk megtérülését?

Talán azért, mert azt gondolják, hogy az ilyen jellegű változtatások haszna egyértelmű, így nincs is szükség konkrét adatra?

Kockázatos dolog így vélekedni. A fejlesztői csapat tagjai valószínűleg nem ugyanazokat a módosításokat tartják egyértelműnek. A cégvezető gyakran áll útjába a kívánt változtatásoknak; akár azért mert túl bonyolultnak tartja azt, és inkább a következő fejlesztési periódusra halasztja, akár azért, mert úgy véli, hogy a felhasználó elégedettsége kevésbé fontos, mint az eladások növelése.

Mivel a felhasználóbarát kialakítás elfogadtatására nem csupán a megtérülési ráta kiszámítása az egyetlen út, így a konkrét mutatók hiányára a másik ok, hogy a fejlesztők nem is keresik a lehetséges számítások módját.

Ismét elszalasztanak egy lehetőséget. A jelen gazdasági környezetben különösen meggyőzően lehet bizonyítani bármely változtatás fontosságát, amennyiben igazolni tudjuk, hogy az a vállalat számára anyagi hasznot hoz vagy költséget takarít meg.

Vagy talán a számításokat túl bonyolultnak tartják?

Valójában a használhatósági tesztek két közismert mérőszáma akár számológép nélkül is kikalkulálható.

5%-os teljesítménynövekedés = 7 millió Ft plusz bevétel

Az elektronikus kereskedelemben a legfontosabb mutató a sikeresen befejezett vásárlások aránya, azaz: hány felhasználó jut el a fizetésig?

Vegyünk példaként egy webáruház használhatósági tesztjét. Azt látjuk, hogy a látogatók 70%-a jut el a sikeres vásárlásig.

A honlap átalakításával ez a szám növelhető. A felhasználóbarátabb kialakítás mindig igen jelentős pozitív hatással van a sikeres vásárlások számára, de a vita kedvéért tegyük fel, hogy ezt a számot csekély 5 százalékkal 75%-ra növeltük. Bármibe lefogadom, hogy a legtöbb fejlesztő el tudja érni ezt az eredményt.

Mennyit ér ez a növekedés?

A következő képlettel egyszerűen kiszámítható:

Eladás = Sikeresek vásárlások aránya x Lehetséges forgalom

„Eladás” a webáruház jelenlegi forgalma. A „sikeres vásárlások aránya” az az érték, amit növelni szeretnénk. „Lehetséges forgalom” az az összeg, ami elérhető lenne, ha az összes látogató eljutna a vásárlásig.

Szükségünk van a webáruház jelenlegi forgalmának ismeretére. Tegyük fel, hogy ez évente 100 millió Ft.

Jelenleg, a látogatók 70%-a fejezi be sikeresen a vásárlást, és ez 100 millió Ft forgalmat jelent. Más szóval:

100 000 000 Ft = 70% x lehetséges forgalom
A lehetséges forgalom ezek szerint: 100 000 000 Ft/ 70% = 142 857 142 Ft

Feltételezve, hogy a sikeres vásárlások arányát 75%-ra tudjuk növelni:

Eladás = Sikeresek vásárlások aránya x Lehetséges forgalom
Eladás = 75% x 142 857 142 Ft

Az így kapott eredmény 107 142 857 Ft, mely több, mint 7 millió Ft-tal magasabb, mint a jelenlegi forgalom. Ennyi anyagi hasznot hozott az 5 százalékpontnyi növekedés.

 

15 másodperccel rövidebb idő a feladat teljesítésére = 1,3 millió Ft

Az munkahelyi intranet fejlesztői számára fontos adat az egyes feladatokra fordított idő: mennyi idő alatt fejezik be a dolgozók az egyes munkafázisokat?

Az intranet felhasználására egy jó példa: egy munkatárs elérhetőségét keressük a címjegyzékben. Ilyet a vállalati intranet használói általában naponta, akár többször is végeznek. Mennyi kiadás takarítható meg, ha csökkentjük az erre fordított időt?

Mérjük le az időt, ami alatt az intranet címjegyzékében megtalálható egy e-mail cím, és az a címzett mezőbe másolható. Legyen ez mondjuk 60 másodperc. Tegyük fel, hogy ezt az időt 45 másodpercre tudjuk csökkenteni azzal a fejlesztéssel, hogy a „keresés eredménye” ablakban a megjelenő nevek mellett hivatkozásként jelenik meg az e-mail cím; azaz egy kattintással elkezdhető innen az e-mail írása.

Mennyi hasznot hoz ez a 15másodperc?

A pontos számításhoz még egy adatra van szükségünk – naponta hányszor keresnek a dolgozók a címjegyzékben? Vegyünk egy konzervatív becslést, mely szerint minden alkalmazott átlagosan naponta egyszer végzi ezt a tevékenységet. Ha a cég 1 000 munkavállalót foglalkoztat, és az átlagos bruttó bérük 1 500 Ft/óra (egy újabb konzervatív becslés), akkor a következő módon számolhatunk:

  • a feladat elvégzéséhez szükséges idő jelenleg = 45 másodperc = 45/60 perc = 45/ (60 x60) óra = 0,0125 óra
  • egy munkavállalóra, erre az időre jutó bér = 0,0125 óra x 1 500 Ft = 18,75 Ft
  • az összes munkavállalóra, erre az időre jutó bér = 18,75 Ft x 1 000 dolgozó = 18 750 Ft
  • egy évben átlagosan 220 munkanappal számolva az éves költség: 18 750 Ft x 220 nap = 4 125 000 Ft

Most számoljuk ki, ugyanezt a költséget, ha 45 másodpercről 30 másodpercre csökkentjük a feladathoz szükséges időt. Ugyanazzal a számítási módszerrel a következő kapjuk:

  • a feladat elvégzéséhez szükséges új idő = 30 másodperc = 30/60 perc = 30 x (60 x60) óra = 0,0083 óra
  • egy munkavállalóra, erre az időre jutó bér = 0,0083 óra x 1 500 Ft = 12,5 Ft
  • az összes munkavállalóra, erre az időre jutó bér = 12,5 Ft x 1 000 dolgozó = 12 500 Ft
  • az új éves költség: 12 500 Ft x 220 nap = 2 750 000 Ft

A két eredmény között a különbség több mint 1,3 millió Ft. Nem rossz egy napi munkáért!

Hogy a fejlesztések biztosan megvalósuljanak...

Ezek egyszerű számítások – ha gondosan végzett felhasználói teszt alapján a szükséges adatok nagy számban állnak rendelkezésre, érdemes ezekkel dolgozni. Amennyiben azonban saját, becsült adatokkal kell dolgozni, akkor célszerű mindig inkább alábecsülni a lehetőségeket. Például, az utóbbi számításnál: ha nem biztos, hogy minden dolgozó használja a belső címjegyzéket, vegyünk inkább egy kisebb számot, így az eredményt is könnyebb lesz felülmúlni.

Tény, hogy minden, a használhatóságot javító fejlesztés jelentős hatással van a vállalkozások pénzügyi eredményére. Ahhoz, hogy ezt a vezetők is megértsék és elfogadják, adatokra és számításokra van szükség.



Könyvjelzők & megosztás:

|

További szakcikkek



Iratkozzon fel hírlevelünkre

Minden hónap első keddjén megjelenő hirlevelünkkel segítünk honlapja használhatóságának és hatékonyságának növelésében.

© 2004-2009 Marketing4u Bt.
Ajánlatkérés | Bemutatkozás
Honlapkészítés referenciáink
Honlap elemzés és tesztelés | Egyedi tartalomkezelő rendszer